Festő, grafikus. 1947-1951 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folytatott tanulmányokat. 1957-től 1962-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskola sokszorosítógrafika szakán tanult.Többször járt külföldi tanulmányúton (Anglia, Olaszország, Svédország). Szürreális hatású, montázstechnikára épülő litográfiáin és rézkarcain természeti és művi elemekből alkotott kompozíciókat (Mesterségek dicsérete sorozat, 1968). A 70-es évek elején formai problémák foglalkoztatták, geometrikus és amorf alakzatokat állított szembe egymással (Mikrokozmoszok sorozat, 1970). A 70-es évek közepén etikai kérdésekre keresett választ (Diktatúrák, Chile, 1974, Eszmék és emberek, 1974, sorozatok). Az 1980-as években élő és szervetlen anyagok mikroszkopikus vizsgálatával kezdett el foglalkozni (A természet formái, 1977, sorozat). Az így talált rendszereket aprólékosan kidolgozott, néhány motívumra redukált lapon ábrázolta. A 80-as évektől egyre inkább a geometrikus kompozíciók határozták meg művészetét. Az 1990-es években nagyméretű, geometrikus olajképeket alkot. 1964 óta szerepelnek művei a világ grafikai kiállításain (Bécs, Bejrút, Kiotó, London, New York, Szófia stb.). Itthon többek között a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület tárlatain, a miskolci Országos Grafikai Biennálékon állította ki műveit. 1989-ben és 1990-ben elnyerte Kecskemét művészeti díját.

Mesterei: Barcsay Jenő, Ék Sándor, Hincz Gyula, Kádár György.

www.art9.hu/art9011129.html